70. fejezet - rólam, gondolatokról, érzésekről, bánatról

Ma 8 hónapja hogy született meg Gergő. És pont ma akadt kezembe egy régi újság cikke, ami a a bababarát kórházakról írt, kiemelten a Szent Imréről, ahol terveim szerint szültem volna. Ahogy elolvastam magam is meglepődtem mennyire felkavart. Újra szembesültem vele hogy mennyire nagyon nem úgy alakult a szülésem ahogy terveztem, és mennyire más lehetett volna, és azzal is hogy bár sosem beszélünk róla, de milyen mély fájó pont maradt bennem miatta. Élénken bennem él az izgalom és várakozás amikor elfolyt a magzatvíz és elkezdtünk készülődni. És aztán ahogy tovább gondolom...., de írtam róla már eleget korábban itt és itt.
Annyira szeretném hogy a következő olyan legyen amilyet terveztem és hogy ezt átélhesse velem Péter is, hogy megtapasztalhassa, hogy mennyire másként is lehet ezt csinálni!

Az biztos, hogy a SOTE I-re be nem teszem többet a lábam, és már meg is találtam az új orvosomat, újra a Szent Imrében.