10. fejezet - A végkicsengés

Miután megbeszéltük hogy a méhlepényt kidobják PCS elém ült, hogy elvarrja a szálakat. Ekkor még beszélgettünk, hogy kellett vágni illetve sérült belül is így azt is varrni kell, mikor mondta hogy elég sok itt a vér. És több mint amit ez a két seb indokolna. Több szót nem is vesztegetett rám, hanem kiabált hogy jöjjön mindenki mert gond van. A méhem nem kezdett el összehúzódni és a méhlepény leválása utáni tenyérnyi sebből és az ott lévő 3 vénából dőlt vér. Sajnos mindenki előkerült csak az altató orvos nem, így éberen, fájdalomcsillapítás nélkül kellett végigszenvednem szinte az egészet. PCS a lábam közt tényedett az ügyeletes doki pedig kívülről nyomkodta a méhemet hogy összehúzódásra késztesse illetve infúzión is ment két szer is ami ezt segítené elő.
Mindketten kiabáltunk, én azért, hogy hagyják már abba mert nagyon fáj, a dokim pedig azért hogy hol van már az anesztes, és legalább az asszisztensét elérték-e már hiszen mindjárt végzünk. Végül előkerült valamelyik mert még láttam ahogy benyom valamit az infúzióba és itt elvágták a dolgokat, a következő amire emlékszem hogy ott van Péter és a kezembe adják Gergőt. Meg volt törülgetve és be volt pólyálva, de sajnos néhány perc múlva el is vitték.
Hál'istennek se Péter se Gergő nem tudta hogy mekkora gond van, mert ők addig egy másik helyiségben voltak. Bár a két egység vér amit kaptam pótlásként ott melegedett Gergő mellett az infralámpa alatt. PCS még bejött gratulálni, de nem sok szót vesztegetett arra ami történt, én kérdeztem rá hogy mi is volt. Aztán a védőnő fűzte még hozzá, hogy közel járt a kaszás és ha ez egy otthonszülésnél történik akkor nagy eséllyel elvérzek. :(
Azóta utánanéztem hogy mik lehettek ennek az okai és többek közt a túlhajszolt tágulási, kitolási, és lepényi szakasz illetve terhességi toxicosis. Ami nekem voltam, bár csak enyhe, viszont lássuk be egy újabb bizonyítéka lettem annak, hogy az "orvosi segítség" miszerint oxitocinnal gyorsítsuk a szülést hova is vezethet. Egy ismerősnek hasonló vérzés miatt az egész méhét ki kellett venni, ami tudjuk mit jelent, nem lehet több gyereke. Persze arra nincs bizonyíték hogy ez volt az oka, de arra sincs, hogy ha ők nem gyorsítják akkor is ugyanez történik.
Igazából én egyáltalán nem úgy éltem meg ezt az egészet, mintha valóban olyan nagy baj lenne, aminek valószínűleg az oka a magas adrenalinszintem volt. Sokkal mélyebb nyomokat hagyott bennem és hetekig rágódtam rajta, amikor varrat szedéskor újra erről beszéltünk PCS-vel és ő könyörtelenül odavetette hogy "Majdnem meghalt!"