2009. május 10.

7. fejezet - A nőgyógyász egy külön állatfaj

Évekkel ezelőtt azért mentem ahhoz a nőgyászhoz, nevezzük BT-nek, mert ha eljön az ideje, a Szent Imrében akartam szülni. Teljesen meg is voltam elégedve vele egészen addig, míg minden rendben volt, amíg egy szokványos terhességnek számítottam (18. hét). Amikor kiderült a vese probléma természetesen vele jutottunk el először a legrosszabb kimenetel ecseteléséhez, miszerint teljesen tönkremehet a vese és ezt megelőzendő már a 30 akárhányadik héten ki kell venni a gyereket, amint élet- és inkubátorképes hogy ne romoljon tovább. Képzelhetitek.....
Szerencsére orvos családban nőttem fel. Ez nagyon jó volt arra, hogy lássam, az orvos ugyanolyan ember mint bármelyikünk, nem tévedhetetlen, nem Isten. Így nem féltem ellent mondani BT-nek aki a találkozások során egyre nehezebben tette ezen túl magát. Ő mindenképpen az irányba nyomta a dolgokat hogy a gyereket ki kell venni, én pedig abba, hogy nem. Küldött orvosról orvosra, először genetikushoz, akinek a szava addig volt szent amíg az én pártomra nem állt, miszerint a gyerek maradjon a hasamban amíg akar. Majd gyereksebész urológushoz, aki szintén engem igazolt vissza, sőt írásba is adta, hogy a problémánk nem indokolja a terminus idő előtti megszakítását. Sőt, császármetszésre sincs szükség! Végül nálam telt be a pohár a 34. héten, mikor ezek után továbbra is azt nyomta, hogy vegyük ki és császár. És persze ezt a Szent Imrében nem lenne jó, mert ott nincs újszülött intenzív, inkább a SOTE I. Annyira azért nem volt korrekt, hogy konkrétan megmondja anyuka ezt én nem vállalom, inkább menjen máshoz, csak célozgatott rá, hogy a kórház nem fog vállalni vagy csak a saját felelősségemre és mi van ha..... És inkább keressek meg most valakit máshol, nehogy az utolsó pillanatban kelljen kapkodni, és majd szóljak vissza mit tudtam intézni. Természetesen ajánlani nem ajánlott senkit.
Elkezdődött az új orvos keresés. Nem volt egyszerű. Először is nincs túl sok kórházban újszülött intenzív, nekem is megvoltak az elképzeléseim a szülés körülményeiről - minél természetesebben, alternatív vajjúdási lehetőségek, és a doki lehetőleg a közelembe se jöjjön - ezt meg nem lehet minden kórházban. És akkor még kellett egy olyan orvos aki nekem is szimpatikus és el is vállal ennyire a terhesség végén. Mert mondanom sem kell volt olyan akit megkerestem és közölte, hogy már nem férek bele a naptárjába :( Végül eljutottam PCS-hez s SOTE I-re. Egy kolléganőm ajánlotta és el is vállalt. Persze küzdöttem vele is, úgy látszik egyetlen orvos sem szereti ha nem fogadják el feltétel nélkül amit javasol. Végül azért megegyeztünk, mivel közben kiderült, hogy a jobb oldalon ahol, gond van a vesével Gergőnek kettős üregű veséje van, magyarul a tág rész fölött van egy teljesen ép veseállomány is. Így ha a tágat ki is kell venni még mindig marad 2 működő vesénk :D
Azt azért le kell írjam, hogy itt PCS rendelésein az alig másfél hónap alatt több pénzt hagytam mint előtte BT-nél 7,5 hónap alatt :-/

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése