1. fejezet - Amikor még épp csak gondolat volt.....

Már egy ideje erősen foglalkoztatott a gondolat, hogy babát szeretnék. Nem erőszakosan de azért beszélgettünk róla többször Péterrel is. Végül elmentünk családtervezési tanácsadásra, ahol először elbeszélgettünk egy kedves fiatal védőnővel aki feltérképezte a családi betegségeket majd elmondta hogy ne aggódjunk ha egy ideig nem jön össze, egy évnyi próbálkozás ma már teljesen normális, ez nekünk meg is felel, mert úgy terveztük hogy 2009-ben fog megfoganni. Annak, hogy valakinek rögtön összejöjjön, emlékszem még vicceltünk is hogy az esélye szinte egyenlő a nullával.... Hát igen. Mi erre rácáfoltunk :)
Mindenesetre elláttak minket tanácsokkal hogy vezessük a hőmérsékletgörbét, illetve vizsgálatokra mentünk hogy mindketten egészségesek vagyunk-e. Mindeközben lázasan készültünk az esküvőnkre, ki sem látszottunk a szervezésből. Talán pont emiatt de észre sem vettem, hogy már késik egy hete. Először a stressznek tudtam be de azért kértem időpontot a családtervezős dokihoz. A vizsgálat eredménye hogy a hosszú gyógyszerszedés miatt egyelőre nem működnek a petefészkek, ne aggódjak, szedjek E vitamint az majd serkenti a működést. Ezen felbuzdulva másnap mondtam Péternek hogy hagyjuk a "zoknit" a doki szerint még nem működnek így nem lesz gond. Hát ez volt május 28. És az eredmény épp a nagy ágyban húzza a lóbőrt :D