61. fejezet - egy szabad este

Október 3án volt az érettségi találkozóm Jászberényben. Leutazott az egész család: Péter, Gergő Dogma és Én. Du 4re kellett menni és végül éjfélig voltam, persze közben egyszer hazamentem etetni meg altatni. Bevallom tele voltam aggodalommal, hogy hogy fogják kibírni nélkülem, mi lesz Gergőkével, le tudja-e majd kötni Péter. Mint kiderül feleslegesen. Indulás előtt elaltattam, gyorsan felöltöztem és mentem. Persze Gergőke még ki sem értem az utcából már felébredt, de Péter hős módjára 40 percen át altatta vissza, és aludt még kb. 3/4 órát. Utána teljesen jól eljátszottak fél7 körül ettek tököt barackkal, én csak negyed 9 után mentem haza hozzájuk.

Most először voltam ennyit egyben távol tőle. Több mint 4 órát! Az első 2,5 gyorsan ment, beszélgettünk, nevetgéltünk, de aztán elkezdett nagyon hiányozni. Nem is bírtam ki és 6 után valamikor írtam egy sms-t hogy mi van otthon, majd fél8kor már tűkön ültem, hogy mehessek végre haza hozzájuk. Otthon persze minden rendben volt, sőt! Amikor hazaértem az általam elvárt kitörő öröm helyett sokkal érdekesebb volt Dogma aki labdával a szájában rohangált mint én. Úgy tűnt nem is hiányoztam Gergőnek, sőt mintha észre sem vette volna hogy nem vagyok ott, így a megjelenésemnek sem tulajdonított túl nagy jelentőséget :(

Szopi majd altatás után (mivel itt nem voltak meg a fürdetés kellékei ezért büdimanóként feküdt) visszamentem, és végül éjfél előtt valamivel jöttem haza, de nagyon jól időzítettem mert alig 10 perccel később ébredt is Gergő. Szóval ennyit a régóta várt szabad estéről, kikapcsolódásról. A konklúzió, hogy jól elvoltak ők nélkülem is, én pedig annál kevésbé nélkülük. De talán ha egyszer lesz második akkor már jobban megy....

Itt játék, Dogma és evés történik egyszerre:


















Itt pedig Apa nyakában végre felülről látja a világot: