Ismét egy hogy repül az idő kezdetű bejegyzés :) De tényleg nagyon repül. Gergőke már 21 hónapos, pedig még csak most bújt ki! (na jó közben kibújt Szonyó is) :D
Itt egy rövid kis bemutató a tudományok nagy részéről:
pl: imád olvasni, vagyis inkább lapozni, imádja kapcsolgatni a lámpát, tologatni a babakocsit ha benne van Szonja ha nincs. A favorit az autó, és a testrészek mutogatása. Majd bemutatja azt is hogy hogy eteti meg Dogmát eszik felkiáltással.És a vége felé szépen elköszön, még kérni sem kell rá :)
2010. november 28.
132. fejezet - sztrájkot hirdettünk
Tegnap kétségbeesésemben már beszéltem egy lll szoptatási tanácsadóval, arra jutottunk hogy cumizavaros szegény Szonyó. Most meg lett vonva tőle minden ilyen, persze az elalvásnál volt is nagy üvöltés, szegénykém. Viszont éjjel jól ment a szopi, reggel megint üvöltött, de valahogy sikerült megnyugtatni és úgy átvertem szegénykémet így sikerült megint cicizni. Méghozzá úgy hogy a combomon feküdt keresztben rázogattam, közben bedugtam a kisujjamat a szájába, elkezdte szívni ezerrel, majd gyorsan kihúztam és betoltam cicit a helyére. Először persze nem ment de már másodjára igen és így jól tele ette magát, nagyon éhes volt már. Aztán délelőtt is sikerült így megszoptatni pedig nem is aludt közben!! Jaj nagyon reménykedem hogy vissza tudunk állni, a tanácsadó azt mondta hogy kitartás kell hozzá és hogy el tarthat azért néhány napig. De nagyon reménykedem, pláne hogy fejni abszolút nincs időm a két gyerek mellett. Tegnap másból sem állt a nap csak fejtem, majd megitattam vele, majd újrafejtem és mire megvolt már megint kérte......Mert fejni jóval kevesebbet tudok mint amit kiszívna vagy mai igazán elég lenne.
Eltelt 3 nap, még mindig szívunk de azért egy fokkal talán már jobb. Valaki kérdezte, nem, nem éheztetem a gyereket, sőt kicsit előbb is etetem mint megéhezik, mert ha már türelmetlen akkor tuti nem megy. A szoptatós tanácsadó mondott több tippet hogy próbáljam szoptatni. Éjjel félálomban jól megy szerencsére, ezzel nincs gond, éjjel kétszer szopik, nappal meg ha még elkapom mielőtt felébred igazán akkor megszoptatom. Ha már elkéstem, akkor a tanács az volt hogy a lefejt tejet fecskendőből a szájába úgy hogy közben szopja az én ujjamat és az ujjam mellett becsempészni a fecskendő végét a szájába. Mivel sajnos viszont fejni nincs időm, ha fecskendő akkor abban tápszer van sajnos. Ami továbbra is működik az, hogy bekapja a ujjamat, szopizza egy kicsit majd gyorsan kihúztam és a helyére be a cicit. Ez van hogy csak 4-5 próbálkozásra sikerül de azért többnyire beválik. Most délután meg a bociboci tarka végtelenített változatát énekeltem közben ment a hajszárító én függőlegesen rázogattam, majd lecsúsztattam annyira hogy szemben legyen a cicimmel és valahogy bevarázsoltam a szájába. Mire végeztünk majd leszakadt a hátam meg a karom, de elaludt....
Nem tudom meddig tart ez még és én meddig bírom, mikor fogok én is sztrájkot hirdetni....
Eltelt 3 nap, még mindig szívunk de azért egy fokkal talán már jobb. Valaki kérdezte, nem, nem éheztetem a gyereket, sőt kicsit előbb is etetem mint megéhezik, mert ha már türelmetlen akkor tuti nem megy. A szoptatós tanácsadó mondott több tippet hogy próbáljam szoptatni. Éjjel félálomban jól megy szerencsére, ezzel nincs gond, éjjel kétszer szopik, nappal meg ha még elkapom mielőtt felébred igazán akkor megszoptatom. Ha már elkéstem, akkor a tanács az volt hogy a lefejt tejet fecskendőből a szájába úgy hogy közben szopja az én ujjamat és az ujjam mellett becsempészni a fecskendő végét a szájába. Mivel sajnos viszont fejni nincs időm, ha fecskendő akkor abban tápszer van sajnos. Ami továbbra is működik az, hogy bekapja a ujjamat, szopizza egy kicsit majd gyorsan kihúztam és a helyére be a cicit. Ez van hogy csak 4-5 próbálkozásra sikerül de azért többnyire beválik. Most délután meg a bociboci tarka végtelenített változatát énekeltem közben ment a hajszárító én függőlegesen rázogattam, majd lecsúsztattam annyira hogy szemben legyen a cicimmel és valahogy bevarázsoltam a szájába. Mire végeztünk majd leszakadt a hátam meg a karom, de elaludt....
Nem tudom meddig tart ez még és én meddig bírom, mikor fogok én is sztrájkot hirdetni....
2010. november 24.
130.fejezet - 2 hónapos a kisasszony!
Igazából tegnap töltötte a 2 hónapot, a hajnal 6 körüli szopinál mondtam is neki hogy két hónapja ilyenkor már nagyon igyekezett kifelé, de mivel ma voltunk a két hónapos oltáson meg méreckedésen, mára halasztottam a bejegyzést.
Szonja: 5360g és 58,5cm. Bár szerintem hosszabb, mert az 56-os ruhák már nagyon nagyon nem jönnek rá. Le is mértük, és az itthoni mérés alapján, pedig a lábát ki sem nyújtottuk, 60cm. Megkaptuk az első oltást is, persze volt sírás de hamar megnyugodott. A doktornő megdicsérte, hogy milyen szépen tartja a fejét mikor felhúzta a kezénél fogva.
Gergő: 12,4kg és 88cm A súlya tuti ennyi mert majd megszakadok alatta. Ő is kapott oltást, a 18 hónaposat, kicsit megkésve. Egy kis sírás után Gergő is hamar megnyugodott, bár azért most itthon eléggé nyűgös, a cumit nem is adja oda :S
Még hátra van Szonjának a csípőszűrés de a héten már nem vállalom be, majd a jövő héten ha Péter vigyáz Gergőre, mi elmegyünk.
129. fejezet - Gergőkém beteg!
Életünkben először Gergőke beteg! ok persze egyszer már volt, még a műtét előtt, de akkor nem látszott hogy beteg lenne csak büdi volt a pisije mert baci volt benne, de minden egyéb rendben látszónak tűnt.
Most pedig lázasan ébredt a délutáni alvásból. Nagyon nyűgös volt, sírdogált én meg elég melegnek éreztem és megmértem a lázát. Rossz volt látni ahogy egyfolytában emelkedik, végül 38,2nél állt meg. Egyelőre... Egy kis mese nézés narancs ivás és összebújás után újra elaludt.....
Kissé megkésve, tegnap kapta meg a 18hós oltás, biztos ez okozhatta, vagy nem. Szegényt nagyon leverte a láz, feküdni nem akart de egyfolytában nyűgös volt, sírdogált, a cumit meg a vízilovat ki nem adta a szájából-kezéből. Éjszaka viszonylag jól aludt viszont lázas volt végig. Nem akartam adni lázcsillapítót, mert a lázzal dolgozik jól a szervezete a vírusok bacik ellen. Másnap is egész délelőtt csak szenvedtünk, nem volt jó még a sem, végül is adtunk neki Nurofent. A láz összesen 2,5 napig tartott, a legmagasabb 38,9 volt. A fennmaradó időt már gyógyszerrel vészeltük át, minden egyéb tünet nélkül, sőt még vendégségben is jártunk. Arra is gondoltam hogy hátha ez a rettegett 3 napos láz de elmúltával a kiütések nem jöttek. Végül nézettem egy pisit a dokival, hátha ne adj isten a vese a ludas de szerencsére az is rendben volt.
Most pedig lázasan ébredt a délutáni alvásból. Nagyon nyűgös volt, sírdogált én meg elég melegnek éreztem és megmértem a lázát. Rossz volt látni ahogy egyfolytában emelkedik, végül 38,2nél állt meg. Egyelőre... Egy kis mese nézés narancs ivás és összebújás után újra elaludt.....
2010. november 23.
128. fejezet - ismét szívás
Eddig ahányszor leírtam hogy végre javulnak az éjszakák illetve egyáltalán a pocak fájás, Szonyó mindig rám cáfolt! Persze most is. És amikor az ember azt hiszi ennél rosszabb már nem lehet hát persze arról is bebizonyosodik hogy dehogynem!
Hajnalban háromnegyed 5-kor ébredtünk, megint a hasa fájt, nem volt sírás, de nyögött, nyöszörgött úgyhogy az alvásnak lőttek. Aztán a szélcső segítségével jött minden, meg is könnyebbült tőle, nappal többször is aludt, de mivel Nem egy időben aludtak Gergővel így én nem tudtam betársulni. A nap előre haladtával viszont megint egyre nehezebb volt, általában du. 6-7 körül kezdődik, hogy már csak a kezemben van csak ott jó neki, abból is inkább az a verzió, mikor járkálok vele.EZ persze külön rossz, hiszen ilyenkor este igényel(ne) jobban Gergőke is, meg persze itt a vacsora a fürdetés pizsama majd altatás. Sajnos az utóbbi időben, pontosabban Szónyó óta szinte teljesen kimaradok ezekből :( Szóval indult megint a szenvedés, ami egy idő után éktelen sírásba ment át, úgy kb. este 10-11-től. Nagy nehezen sikerült megnyugtatni de elaludni nem tudott megint csak nyögött nyöszörgött, valami nyűg egyfolytában volt, én meg kezdtem a kiborulás szélére kerülni, majd át is billentem úgyhogy egy idő után versenyt sírtam a gyerekkel, és emlegettem mindenki fel és lemenőjét. Végül Péter megkegyelmezett és hajnali 4kor feljött, gondolom az éktelen lármánkra és leküldött aludni. Tudom szörnyű még a gondolat is, de lent simogattam az alvó Gergőke kezét és sírtam hogy én őt akarom.....
Hát az vesse rám az első követ aki 24 óra nem alvás után megmaradt volna úrinőnek meg mintaanyának.
Hajnalban háromnegyed 5-kor ébredtünk, megint a hasa fájt, nem volt sírás, de nyögött, nyöszörgött úgyhogy az alvásnak lőttek. Aztán a szélcső segítségével jött minden, meg is könnyebbült tőle, nappal többször is aludt, de mivel Nem egy időben aludtak Gergővel így én nem tudtam betársulni. A nap előre haladtával viszont megint egyre nehezebb volt, általában du. 6-7 körül kezdődik, hogy már csak a kezemben van csak ott jó neki, abból is inkább az a verzió, mikor járkálok vele.EZ persze külön rossz, hiszen ilyenkor este igényel(ne) jobban Gergőke is, meg persze itt a vacsora a fürdetés pizsama majd altatás. Sajnos az utóbbi időben, pontosabban Szónyó óta szinte teljesen kimaradok ezekből :( Szóval indult megint a szenvedés, ami egy idő után éktelen sírásba ment át, úgy kb. este 10-11-től. Nagy nehezen sikerült megnyugtatni de elaludni nem tudott megint csak nyögött nyöszörgött, valami nyűg egyfolytában volt, én meg kezdtem a kiborulás szélére kerülni, majd át is billentem úgyhogy egy idő után versenyt sírtam a gyerekkel, és emlegettem mindenki fel és lemenőjét. Végül Péter megkegyelmezett és hajnali 4kor feljött, gondolom az éktelen lármánkra és leküldött aludni. Tudom szörnyű még a gondolat is, de lent simogattam az alvó Gergőke kezét és sírtam hogy én őt akarom.....
Hát az vesse rám az első követ aki 24 óra nem alvás után megmaradt volna úrinőnek meg mintaanyának.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)