2010. szeptember 28.

122. fejezet - pocak probléma és egyebek

Az ember lánya, vagyis én, mivel már második babája van, hajlamos azt hinni hogy mindent tud, pláne hogy az első gyereke egy tünemény, soha semmi probléma nem volt vele, és mindig minden simán ment. Hát Szonyó a második hétre feladta a leckét, ugyanis fáj a pocakja és mellé elég bukós is. Szereti jól tele enni magát, persze a végére tele teszi a pelust is. Normál esetben ilyenkor átpelenkázom, vagyis pelenkáznám, mert eddig minden ilyen kísérlet vége hatalmas sugárban történő, orrán száján át folyó hányás lett. Ha meg hagyom a kakiban a fenekén lesznek, vagyis már vannak piros hólyagok. Persze a hányás után újra éhes és még többet eszik, aminek következtében a hasa is még jobban fáj és beindul a végeláthatatlan mókuskerék: bukás-evés-hasfájás-újabb evés vagyis legalábbis a cici szájban tartása, közben nyögés és persze sírás. Van hogy nappal is de legtöbbször olyan este 7-8-tól megy a szenvedés, hajnalig. A mélypont tegnap előtt este volt. Már nem tudom mikor kezdtük, és szerencsére azt sem hogy mikor lett vége mert nem volt a fenti szobában óra, ugyanis éjfél körül már ott kötöttünk ki, nem akartam hogy a sírás felébressze Gergőkét is. Az biztos, hogy bármit csináltam nem használt, a végén az éjszaka folyamán többször is együtt sírtam Szonyóval. Aztán valamikor elaludtunk és fél 10ig húztuk a lóbőrt, bár hulla fáradt vagyok azóta is.
De! ezután a katartikus éjszaka után, csak utána néztem ennek a hasfájás dolognak és csupa használható dolgot találtam. Azóta vagyis kerek másfél napja csend van!! Az Infacolt adagolom minden kaja lőtt, hasmaszi, és lábtorna van ha szenved, Péter karján hasalva ringatás, a szopi két részletben történik jó nagy büfizéssel megszakítva, meggymagpárna eddig is volt. És ami még nagyon fontos, hogy Gergő is kezd magához térni! két napja nem volt hiszti, max egy kis nyűglődés, de nem dobta el magát egyszer sem!! Odamegy Szonjához és megsimogatja, meg végig mutogatjuk, hogy hol van Szonja feje, pocakja, talpija. Reméljük szépen minden így marad sőt, csak még jobb lesz. (de ne legyünk telhetetlenek!!)

Adatok:
Gergő: 12,1kg, nem tudom hány centi, de most kezdünk belenőni a 86-os cuccokba, láb: 22-23. Fogak: sok! 16 tuti, de lehet hogy több is, nem enged be hogy megszámoljam.
Szavak: Báppó (lámpa) Apa (persze nem mindig a célszemélyt találja meg vele), akko(r), ott, badi, és sok állathang utánzása, a legújabb a szamár IÁ, kaka és mutatja is hogy a fenekén a pelusban van, bábá (pápá) és hozzá integet. Ja! és a legfontosabb, hogy felismeri az O-betűt mindenhol és rögtön mondja is hogy o meg az N-re hogy ne, az I-t és az R-et még csak tanuljuk. Ez annak tudható be, hogy ha bekapcsolom a DVD-t akkor megjelenik az Orion felirat, és mivel a gyerek nagy oroszlán fun, a vízilovak után persze így mindig mondtam neki hogy ez az oroszlán betű. Azóta gyakoroljuk a többit is :) És imád telefonálni, mindig fogja valamelyik mobilt, oda teszi a füléhez és monda vékony hangon hogy háó (haló) majd elkezd bele folyékonyan halandzsázni :D
És a tegnapi új tudomány, hogy kapaszkodás nélkül állva lelép a lépcsőről, hatalmas sikongatás és tapsikolás kíséretében.



Szonja: 3870g, nem tudom hány cm, fogak nulla, ruhaméret 56-os

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése