84. fejezet - baba vagy már nem baba

Kb. két napja jött egy email, hogy még baba-e vagy már kisgyerek egy 8-10 hónapos baba. Rögtön azt gondoltam hogy Gergő még igenis baba. De ebben a 2 napban igyekezett rácáfolni erre. Biztos nincs összefüggés, lehet hogy csak a karácsonyi vásárlás őrülete és a miatta felborult napirendje, a kimaradt vagy megcsúszott alvásidők borították meg őt ennyire, de két napja szörnyű az elalvás-altatás, és a nappalok sem egyszerűek. Nyilván az egyik a másik következménye. Az elcsúszott délutáni alvás miatt nem akart időben lefeküdni, bármit próbáltam azért sem, míg végül negyed 11 volt mire elaludt. Bár gondolom csak hogy ne legyen egyszerű a foga is bejátszott a dolgokba mert éjjel többször is felsírt, amit egyébként sosem szokott. Az eredmény hogy kint van jobb felső kettes hegye!

Szóval visszatérve, kezd már nem baba lenni, mert egy baba lássuk be ha leteszed ott marad, és elvan azzal amit a kezébe adsz, és ha elveszed és mást adsz neki az is jó. Hát Gergő rájött, hogy bizony neki van saját elképzelése és akarata és eszköze is hogy ezeket az elképzeléseket véghez vigye, vagy legalább is megpróbálja. Megvolt az első hiszti, amikor is épp készült fejjel leugrani az ágyról de Péter elkapta nem hagyta. Ezt persze ő zokon vette, elkezdett sírni, Péter gondolta megvigasztalja, odahajolt hozzá amit Gergőke jó kis ütlegeléssel jutalmazott :D Ha elveszünk tőle valamit vagy nem adok oda akkor a nemtetszését fejezi ki de szerencsére figyelemeltereléssel hamar meg lehet ezeket oldani. Olyan még nem volt hogy földhöz csapkodásig vagy fuldoklós sírásig fajulna a dolog, egy két perc alatt mindig meg lehetett nyugtatni szerencsére. Ami még a favorit, hogy a pelenkázón ha nem akar öltözni vagy nem hagyom megfordulni akkor elkezd rugdosni. Hihetetlen ereje van a lábának, egy párszor már jól hasba meg cicin rúgott :(

De azért furcsa, meg szomorú is vagyok, hogy még alig született meg és már le is zárult ez a nyugis baba korszak és beléptünk a kisemberré válás idejébe. Most már nagyon kell nekünk is figyelni, hogy mire hogy reagálunk, mit hogy teszünk vele illetve előtte mert a gyerekek utánzással tanulnak és nagyon nem mindegy hogy "mivé lesz a cserebogár".