127. fejezet - az "Első" dolgok

Az első beszéd - az első játék - az első mosolyok egyike

126. fejezet - kaland az élet

Gergőke borzasztóan sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Olyan furcsa látni hogy már nem kisbaba hanem egy igazi kisfiú :) Alig 4 hónapja voltunk nyaralni, akkor még négykézlábazott és olyan kicsi volt. Most meg már futni tanul és az egész gyerek megváltozott, csibész kisfiú lett, és nagyot nyúlt és egy sózsák lett, már 12 kiló! És elkezdett beszélni is. Na ó egy kicsit túlzok most de már mond néhány dolgot, sok mindent csak egyszer és többet nem is de vannak állandó szavak is amiket fixen használ: pl kösz, tessz(tessék), apa, autó, ott, ottisz (ott is) stb. És fegyvert szerel

És már egy csomó mindent egyedül eszik kanállal


Nem rég igazán belekóstoltam a kétgyerekes lét kalandjaiba. Az egyik nap, mikor egyedül voltunk itthon a gyerekekkel, ebéd után kimentünk kicsit a kertbe, pontosabban Gergő a kertbe én meg Szonyót felöltöztettem és kitettem a babakocsiba a teraszra. Mindeközben Gergő eltűnt a szemem elöl. Szólongattam de nem jött válasz. Mivel Szonja még nem aludt így kivettem a kocsiból és körbejártam a házat, mert Gergő gyakran rója a ház körül a köröket, de nem volt sehol. Közben kiabáltam is neki de még mindig semmi. Még egyszer körbe mentem illetve már futottam a kertet hátha pont elkerültük egymást, de semmi. Az adrenalin szintem már az egekben volt. Sajnos elöl még nincs kerítés így kizárásos alapon Gergő elindult valamerre. Az egyik irányban a mező van a másikban az utca vége egy forgalmasabb utcával. Arra indultam futva kezemben Szonjával, mert az a veszélyesebb terület. kb. 10 méter után már megláttam, hogy ott álldogál az utca végében és az autókat nézi, meg a kavicsokat dobálja. A szívem majd kiugrott. Odaértem hozzá megdorgáltam hogy egyedül nem szabad ide kijönni, és próbáltam rávenni hogy menjünk vissza mert közben majd leszakad a karom már a másik gyerektől, meg a ház is nyitva volt, és én sem voltam felöltözve rendesen. Persze nem akart így anyai erőmet bevetve megfogtam a kezét és elindultunk vissza. Szerencsére jött a lábán persze hatalmas ordítás visítás közepette. Rászóltam, egy kicsit visszább vett, de azért nem hagyta abba. A ház előtt a kertbe még bejutottunk majd fogta magát és hanyatt vágódott, megtöröltem az orrát és ott hagytam, muszáj volt letennem Szonyót mert már ő is nyűglődött. Kb. két perc múlva hallottam hogy közeledik az ordítás, megindult a fiatalúr befelé. Gyorsan lekaptam róla a ruhát és elvittem aludni. Valami isteni szerencse folytán Szonja egészen az altatás végéig csendben volt a kocsiban, pedig nem aludt.

A másik kalandunk a DM - bank körutunk volt. Gondoltam meg tudjuk járni 3an, nem gondoltam volna hogy ez is ilyen kalandos lesz. A kocsival extra közel tudtam parkolni, kb. 20 méterre a bolttól, mégis már az odajutás sem volt egyszerű. Mivel nincs testvérkocsink így Szonyó volt a kocsiban Gergőm meg jött a lábán, illetve ment amerre látott csak arra nem amerre én szerettem volna. Nagy nehezen bejutottunk a DM-be akkor az ajtón rohangált ki én meg utána hogy visszahozzam, nagy nehezen bent maradt, akkor azt néztem merre jár mit vesz le hányszor esik el, a fele dolgot elfelejtettem megvenni, majd még be a bankba, pénzt tettem be, de ott is ezt a kb. 5 perces műveletet 4x szakítottam meg mert rohantam a gyerek után, közben Szonyi is felébredt persze a kocsit a pénztárhoz nem tudtam felvinni mert 4 nagy lépcső volt, így rohangáltam a kocsihoz is cumit visszatenni a szájába, majd Gergő után aki meglógott a bankból. Kb. 10 évet öregedtem ezalatt a fél óra alatt..... Asszem legközelebb kétszer is meggondolom....

125. fejezet - a szokásos gondok

Továbbra is napirenden a pocak probléma. Beszereztünk egy szélcsövet, mióta tudom hogy kell használni sokat javult a helyzet, ez és a Gripe Water na meg az, hogy napi 1 kávét iszom csak tejjel egész tűrhető. Persze azért most is vannak sírogatós pocakfájós percek-fél órák, de már többször elaludt magától a kanapén vagy a járókában ami azt jelzi hogy épp nem fájt a pocak és minden OK volt.
A szájpenész szerencsére 3 nap alatt eltűnt, és a koszmó sem hatalmasodott el rajtunk. A lábujjai még mindig elég csúnyák, remélem hamar áttörnek a körmök. Többször aludt kint napközben a teraszon, volt hogy 4 órát is egyben, nem vagyok én ehhez hozzászokva :) de maradjon is így!

Egyébként gyönyörűen tartja magát, egész magasra kiemeli a fejét. Nem szeretem az összehasonlítást, de Gergőke ezt jóval később tudta csak, emlékszem hogy a két hónapos vizsgálaton a dokinő ránk is szólt hogy jaj nem jó ez így tornáztassam mert hanyatt fekvésből felhúzásnál lógatja a fejét. Ja igen és imád fürdeni!

124. fejezet - a gyerekek

Fura hogy kétgyerekes anyuka vagyok. Még az egyet sem szoktam meg, és sokszor rácsodálkozom másfél év után is hogy van egy fiam, most meg már van egy lányom is. Fura, de jó! Már amikor nem vagyok épp hulla fáradt vagy a fáradtságtól sík ideg.....
Gergőke annyira édes, a hisztik már szinte a minimumra redukálódtak, csak ha fáradt akkor borul ki. Mostanában utánozza Szonját, olyan hangokat ad ki mint amit ő, épp nyög vagy a sírását utánozza. Eddig konfliktus volt a cumiból, ahogy meglátta Szonja cumiját lecsapott rá, bekapta és már menekült is vele. Mostanra megértette, hogy az nem az övé, sőt! Tegnap este meg ma reggel is mikor látta hogy nincs a Szonja szájában mert ő épp alszik elkezdte beletuszkolni neki. Sokszor megsimogatja, de sajnos nem nagyon tudom lefotózni :(

124. fejezet - egy hónapos Szonyó

Eltelt ismét egy hét mérleget vonunk:

Reggel volt rendes mérlegelés: 4470g Pufi-Lujzi Szonyó-Monyó :D

Sajnos az elmúlt hét sem hozott áttörő eredményt hasfájástalanítás terén :( De még mindig a Gripe Water a legjobb, most már kezdi a kisasszony is elfogadni hogy le kell nyelni. Beszereztünk egy szélcsövet is, ami egy borzalom de használ. Viszont sajnos újabb nehézségre derült fény. Sajnos mindkét lábán a nagylábujján teljesen be van nőve a köröm a bőr alá, az egyik be is gennyesedett így tegnap délelőtt a Heim Pálban kezdtünk. A doki szerint ez gyakori és majd rendeződik magától, addig meg Betadinnal kell kenegetni. Viszont ez fényt derített arra hogy miért sírt amikor magamra kötöttem, mert a lábujjacskája odanyomódott a csípőmhöz pl. Azóta figyelek rá nagyon és bizony éjjel sem volt akkora üvöltés mint korábban.

123. fejezet - talán kicsit könnyebb már

Ma este megmértem újra a kisasszonyt, és nem akartam elhinni! 4220g!! Szépen kerekedik a pofija és már a combja is kezd dagadni :) A hasfájás továbbra is kardinális probléma, már beszereztem 3féle hasfájás lötyit is, épp a 3. tesztelése tart. Az Infacol és az Espumisan nem vált be, most a Gripe waternél tartunk, eddig a tegnap éjszaka egy nagyon nehéz és keserves sírásokkal tarkított kezdet után nyugis volt már, csak 2x keltünk és 9ig aludtunk! A ma estére vagyok nagyon kíváncsi, ha felébredtünk majd nyilatkozom...... izgulok.